Fusson, akinek nincs bora

Ady Endre
A fekete zongora

Bolond hangszer: sír, nyerít és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szívemnek vére
Kiömlik az ő ütemére,
Ez a fekete zongora.

Kézirat: Autográf, ceruzával írt tisztázat, 1 fólió, 226 x 153 mm. Cím: A fekete zongora. Aláírás: Ady Endre. A fólió számozott, alján a hármas szám található. – PIM A. 93.; Hasonmás: Rendkívüli Újság 1918. I. 28. VI. évf. 4. sz. 6.

Első megjelenés: BN Esti lap 1907. július 14. XII. évf. 167. sz. 2. – Ady Endre – („Uj versek” főcímmel  Az én sírásom és az  Egy jövő költő című versek után.) – További megjelenés: Szil 1908. február 27. XXVI. évf. 9. sz. 1. – Tárca – Írta: Ady Endre – Kötetben: VA1 (1908) (A Halál rokona ciklus) 33.; AH (1908) 33.; VA2 (1910) 21.; VA3 (1910) 21.; VA4 (1918) 21.; VA5 (1919) 28. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 48.