– Mester az, aki meg tudja csinálni azt, amit tanít. Én pedig még azt se tudom, mit tanítsak.
Egyszer azt kérdezték tőle: – Beavatott vagy?
Mire azt válaszolta:
– Ha ez kiváltságot jelent, akkor nem. Ha fokozott életfelelősséget, akkor igen.
– Megtanultam a zenét, de nem csináltam, s azóta tudással, de irigység nélkül hallgatom. Megtanultam egy sereg tudományt, mesterséget és művészetet, értek hozzájuk, de nem csinálom, s így érdektelenül tudom azokat élvezni. Csak még az írásról kell majd leszoknom, s akkor abban is féltékenység nélkül tudok gyönyörködni.
– Fenntartom és mindig fenn fogom tartani jogomat a szólásra.
Esténkint magányos sétára szokott menni. Amikor hazatért, valamit írt, verset, néhány mondatot, vagy csak egyetlen szót.
– A fák, vagy az ég, a szél, a madarak, vagy a csillagok mindennap megajándékoznak. Megtaláltam a világ tengelyét.
Másnap ismét:
– Megtaláltam a világ tengelyét.
– Hogyan – kérdeztem – mindennap tengely? És mindennap más?
– A világnak számtalan tengelye van, valamennyi körül egyszerre forog számtalan irányban, egymástól különböző és összehangzó idő mértéke szerint.
Egyszer azt mondta:
– Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent.