Barry Yourgrau
Dal

Egy ember eltéved a viharban, és különös kocsmára akad. Italával leül egy félreeső asztalhoz, és nézi az ismeretlen utcákra zuhogó esőt. Kabátja zsebéből ceruzát vesz elő, egy másik zsebben talál papírt is, és megpróbál térképet készíteni arról, hol is lehet. De nem tudja kitalálni: a térképnek semmi értelme. Áthúzza. A szél kegyetlenül zörgeti az ablaktáblát. Az ember a kezébe támasztja az állát, és lustán dúdol néhány sort egy dalból, mely eszébe jutott. Ez egészen szívderítő eredménnyel jár. Az ember felvidulva elteszi a papírt, és visszamegy a pulthoz még egy italért.
– Jól van, feladom, hol vagyok? – kérdi a csapost, és előzékenyen adja az elkeseredettet.
A csapos hátranéz rá a csillogó palackok sorától.
– Szép kis dalt énekelt – mondja. A férfi hátrahőköl, és hitetlenkedve néz a csaposra. A csapos megnyom egy gombot, és ebben a pillanatban eláll az eső.

ART: Justin Sullivan
Ajánlott irodalom: Barry Yourgrau – Szexegypercesek, 2000