‎Vaccamarci: - "Azt szeretném, ha az egész életem egyetlen őrült ötlet lenne." Na, ki mondta?
Geisha Lorelei: Milan Kundera.
Vaccamarci: - Büszkének kéne lennem rád, de azért menj a picsába, hogy nem tudok neked újat mondani.
Geisha Lorelei: - Ha elolvasod ezt az idézetet, mi jut eszedbe?
Vaccamarci: - Hogy például jó?
Geisha Lorelei: - Nekem inkább az, hogy vajon Kundera Borderline személyiségzavarban szenved?
Vaccamarci: :DDDDDDD ÁÁÁÁÁ. Szakadok. :DDDDDDD

(Budapest, Európa K. 1992)
Ford.: Körtvélyessi Klára

(részletek)

Az örök visszatérés gondolata rejtélyes, és Nietzsche zavarba ejtette vele a többi filozófust: micsoda képtelen gondolat, hogy amit már egyszer átéltünk, egyszer ugyanúgy megismétlődhet, és hogy ez az ismétlődés is ismétlődhet a végtelenségig. Mit akar mondani ez a zavaros mítosz?

Az örök visszatérés mítosza per negationem azt mondja, hogy az élet, mely egyszer s mindenkorra eltűnik, s mely nem tér vissza, árnyékhoz hasonlít, nincs súlya, eleve halott, és ha ez az élet szörnyű, gyönyörű, magasztos volt, e szörnyűség, szépség vagy magasztosság nem jelent semmit. Ugyanúgy nem kell tudomást vennünk róla,mint két afrikai állam XIV. századi háborújáról, mely semmit sem változtatott a világ arculatán, jóllehet embertelen kínok közepette háromszázezer néger vesztette benne életét.

Változtat-e valamit a két afrikai állam XIV. században vívott háborúján, ha a harc az örök visszatérés folytán számtalanszor megismétlődik?

Legeza Ilona:

Milan KUNDERA
AZ ÉLET MÁSHOL VAN

Előadja: Rátóti Zoltán | Kiadó: Kossuth Kiadó
ISBN: 978 963 095 782 3 | Játékidő: 03:21:38 (201:38)
Bitráta: 64 Kbps / 44 mHz / Mono | Encoder: Thx 2 Alex (Hungary)
Kategória: Hangoskönyv

Forrás: hangoskonyv.wordpress.com

Milan Kundera: Lassúság - Letöltés

Kundera ebben a regényében az idő, az emlékek, a lassúság és a rohanás, az exhibicionizmus kérdését járja körbe.

A helyszín egy Párizs környéki kastélyszálló, ahol két szerelmi történet bontakozik ki: egy napjainkból és egy 18. századi történet szálai találkoznak. A két hős találkozik, de nem értik egymást: a két kor olyan messze van egymástól, hogy alig érzékelhető a kapcsolat kettejük között.

A történet arra mutat rá, vajon nem lenne-e szükségszerű ma is jobban odafigyelni a bennünk lezajló időre. Nem szükséges-e, hogy tanuljunk abból a szemléletből, tempóból, ami a 18. században is uralkodott: időt hagyva a dolgoknak, az emlékeknek és az életnek.

Amikor felidéztem Madame de T. éjszakáját, utaltam az egzisztencialista matematikai kézikönyv elsõ fejezeteiben található jól ismert egyenletre: a gyorsaság foka egyenesen arányos a felejtés intenzitásával. Ebbõl az egyenletbõl további egyenleteket lehet levezetni, például a következõt: korunk átadja magát a sebesség démonának, s ezért felejti el oly könnyen önmagát. Csakhogy én inkább megfordítanám ezt az állítást: korunk megszállottan feledésre vágyik, s ezért adja át magát a sebesség démonának, hogy kielégítse ezt a vágyát; léptei gyorsításával azt akarja tudtunkra adni, hogy nem akar emléket hagyni magáról; hogy belefáradt; megcsömörlött magától; el akarja fújni az emlékezet reszketõ piciny lángját.

Milan Kundera

(…) Egyszer a két nővér betért egy női fehérneműt áruló üzletbe, és Agnes látta, amint Laura gyöngéden simogatja az eladónő felkínálta melltartót. Ez is olyan pillanat volt, amikor Agnes rádöbbent, mi választja el húgától: Agnes szerint a melltartó a tárgyak azon csoportjába tartozott, amelyek valami testi fogyatékosságot hivatottak enyhíteni, mint teszem azt a pólya, a protézis, a szemüveg vagy a bőr nyakörv, melyet a nyakcsigolyák sérülése után visel a beteg. A melltartónak meg kell támasztani a valamit, ami a rossz számítások következtében nehezebb a kelleténél, s ezért utólag fel kell dúcolni, valahogy úgy, ahogy egy szakszerűtlenül megépített ház erkélye alá később támpilléreket tesznek, hogy le ne szakadjon. Más szavakkal: a melltartó elárulja a női test technikai jellegét. (…)

Kundera, Milan: Halhatatlanság. Európa Könyvkiadó, 1995. ford.: Körtvélyessy Klára. p.: 135.

Forrás: http://wergida.blogspot.com