Erősebb Kutya s a köztem levő szövetség nem több egy mentori pozíciónál (aminél hogyan lehetne nagyobb?). Ez a remek kapcsolódás meghatározza a mindennapjaimat. Ő olyan számomra, mint egy kétlábon járó művelődési kongresszus, ráadásul kacsalábon forog, ha úgy akarja, meg kastéllyá is tud válni. Tehát Erősebb Kutyával barátkozni MENŐ (és semmi köze Pompomhoz). Csevegéseinkkor együtt vesézünk ki adott témákat; képzeljétek el ezt egy adatcserének, amiből dobbantva egyre többet tudhatok meg a világ folyásáról. Zsémbes, hajthatatlan öregemberek leszünk, ha így folytatjuk. :) 

A Mangó, a Nap lánya témát neki ajánlom, és közben integetek innen a fotelemből.

Mangó, a Nap lánya

Surya Bai, a Nap lánya aranylótusszá változva menekült az őt üldöző boszorkány elől, a király beleszeretett a gyönyörű virágba, de a bosszúra éhes boszorkány elégette azt. A hamuból szép mangófa hajtott. A király beleszeretett a virágjába, majd a termésébe. Amikor a termés beérett, leesett a földre, és előjött belőle a gyönyörű Surya Bai, a Nap leánya. A király boldogan ismerte fel benne rég elveszett hitvesét. Indiában egy legenda így őrzi a mangó születését. A szanszkrit mitológiában a mangó a Teremtőt testesítette meg. Külön istenként is emlegették, aki az újrateremtés fölött őrködik. A hindu szertartások állandó szereplője. Ágait, virágait a Siva istentiszteleteknél használják; virágját gyakran hívják segítségül, örök múzsája a költészetnek. A Buddha-legenda szerint a mangóliget Buddha pihenőhelye volt. A buddhista Magdalénát megtestesítő Ambapáli bajadér ajándékozta neki a ligetet, tisztelete jeléül.

Mangó
Mangifera indica

Tündöklése csúcsára a legújabb himnuszokban jutott — ő lett az Univerzum, a Világmindenség megtestesítője, Brahma isten jelképe.

A hindu mitológia alapján feltehetően már vagy 4000 éve nagy tiszteletben álló gyümölcs. Szanszkrit neve, az am-ami, eleséget jelent, ami inkább fizikai élvezetére utal, kevésbé isteni voltára.

A trópusi Himalájába helyezett őshazából a XV—XVI. században indult nyugati vándorútra, eljutva Perzsiába, majd Arábiába. Amir Khusrau török költő a XIV. században ismerkedett meg új múzsájával:

A mangó a kert büszkesége,
Hindusztán legfinomabb gyümölcse.
A többi gyümölcsöt csak éretten ehetjük,
De a mangó fejlődése minden pillanatában finom.

Akbar, Észak-India császára mangóhoz fűződő vágyait csak 100 000 fa elültetésével tudta csillapítani. Az első „mangófarm" emlékét még a múlt században is élő, 300 éves példányai őrizték.

Erősebb Kutya, SZERETLEK!

Forrás: www.terebess.hu